1890-ben jelent meg a j�t�kvezetõ mûk�d�s�nek elsõ szab�lya. A j�t�kvezetõ, aki megk�l�nb�zetõ mezt visel (a 80-as �vekig feket�t, az�ta a t�bbf�le sz�n elfogadott, a leg�ltal�nosabb a s�rga-aranysz�nû, lila, vagy vil�gosk�k mez az 1994-es vb �ta), a m�rkõz�sen ir�ny�tja a j�t�kot a kezdõr�g�st�l a lef�j�sig, õrk�dik a szab�lyok betart�s�n, ha kell, a j�t�k folyamatoss�ga �rdek�ben alkalmazza az elõnyszab�lyt. Amennyiben sz�ks�ges, f�lbeszak�tja a j�t�kot – pl. komolyabb s�r�l�s eset�n – vagy ak�r le is f�jja a m�rkõz�st a j�t�kosok, vagy a k�z�ns�g botr�nyos magatart�sa, vagy a rossz idõ miatt.

A m�rkõz�s elõtt ellenõrzi a p�lya szab�lyoss�g�t, minõs�g�t, a h�l�k �llag�t, �s elrendelheti a tal�lkoz� elhalaszt�s�t, ha a p�ly�t, vagy az idõj�r�si viszonyokat arra alkalmatlannak tal�lja. K�d eset�n az a m�rvad�, ha a b�r� a kezdõk�rbõl l�tja mindk�t kaput. Az esõ �nmag�ban nem ok egy m�rkõz�s meg nem tart�s�ra, csup�n akkor, ha a talaj irre�liss� teszi a j�t�kot, vagy egy esetleges vihar, a vill�ml�sok miatt, vesz�lyezteti a j�t�kosok �s a n�zõk �let�t. 1995 nyar�n Madridban p�ld�ul 10 perccel a v�ge elõtt kellett lef�jni a spanyol kupad�ntõt, mert a felhõszakad�s val�s�gos �rvizet okozott a Bernabeu-stadionban.

Ugyancsak a tal�lkoz� megkezd�se elõtt ellenõrzi a b�r� a k�t csapat nevezett j�t�kosainak igazol�s�t �s orvosi enged�ly�t. Nemzetk�zi m�rkõz�seken a legfontosabb okm�ny a j�t�kos �tlevele – en�lk�l nem l�phet p�ly�ra.

A j�t�kvezetõ figyelmezteti az inkorrekt, s�r�l�st szimul�l�, vagy feltûnõen reklam�l� j�t�kosokat – kor�bban a j�t�kos sz�m�nak fel�r�s�val, a 70-es �vektõl s�rga lappal – �s ki�ll�tja a visszaesõket, illetve a a j�t�k eredm�nyess�g�t megakad�lyoz� durvas�got elk�vetõket. (Piros lap, illetve m�sodik s�rga lap felmutat�sa a piros elõtt).

Megakad�lyozza, hogy illet�ktelenek behatoljanak a p�ly�ra a m�rkõz�s idõtartama alatt. �gyel arra, hogy ne ker�lhessenek a k�zdõt�rre olyan t�rgyak, amelyek akad�lyozz�k a j�t�kot, vagy vesz�lyeztetik a j�t�kosok testi �ps�g�t. Bedob�l�sok eset�n le is f�jhatja a m�rkõz�st.

A j�t�kvezetõ a p�lya tartoz�ka, vagyis a r�la pattan� labda olyan, mintha a p�ld�ul kapuf�r�l pattanna. Teh�t ha egy l�v�s bepattan r�la a h�l�ba, �rv�nyes a g�l. �ppen ez�rt �gy kell a b�r�nak helyezkednie, hogy a lehetõ legkev�sb� akad�lyozza a j�t�k folyamatoss�g�t.

A 80-as �vektõl a tartal�k-j�t�kvezetõ feladata a cser�ket p�ly�ra engedni.

A j�t�kvezetõ a g�lt kettõs, a m�rkõz�s v�g�t h�rmas s�psz�val jelzi. Minden hivatalos m�rkõz�srõl j�t�kvezetõi jegyzõk�nyv �s jelent�s k�sz�l, amelyet az illet�kes nemzeti, vagy nemzetk�zi sz�vets�g kap meg. A j�t�kvezetõ munk�j�t sz�vets�gi ellenõr is �rt�keli.