A plya hossza 120-90 mter lehet – kt egyenlõ mretû trflre osztva – nemzetkzi mrkõzsen 110-100. Szlessge 90-45 mter, nemzetkzi mrkõzsen 75-64 mter. A npszerûen 16-osnak nevezett bûntetõ terletnek 16,50 mterre kell lennie az alapvonaltl, s a glvonaltl, a bntetõpontnak pedig 11 mterre. 9,15 mter az tmrõje a kezdõkrnek s a 16-os elõtti flkrnek. Az alapvonalat, az oldalvonalat, a glvonalat, a kezdõkrt, a 16-os elõtti krszeletet, valamint a bntetõpontot fehr mszporral jellik meg.
A kapu belsõ szlessge: 7,32 mter. A kapu elõtti tr a glvonaltl 5,50 mterre kezdõdik. (“t s feles”). A kapu belsõ magassga 2,44 mter. A kapufkat s a felsõ lcet hl fogja ssze.
A szgletzszlk magassga 1,5 mter. A szgletek negyedkrnek tmrõje 1 mter. A vonalak s kapufk vastagsga maximum 0,12 mter lehet.
A FIFA s az UEFA nemzetkzi mrkõzsre csak valdi fvet, illetve gyeptglval beltetett plyt fogad el. A mûfû elsõsorban az Egyeslt llamokban hdtott, – Angliban csupn a Queens Park Rangers plyjn ksrleteztek vele – de az 1994-es vb-re kicserltk valdi fûre a mûfves plykat is. A stadionok tbbnyire nem fedettek, csak a nzõtr-rsz, br pldul a detroiti stadion, amelyet az 1994. vi vilgbajnoksgon hasznltak, teljesen fedett. A nyitott fedettsgi lehetõsget a legjobban a mncheni Olimpiai Stadionban, a tornii Stadio delle Alpiban, illetve a bcsi Prterben hasznltk ki – a nzõk szinte ris sportcsarnokban rezhetik magukat. A legmodernebb stadionokban a plya al fûtõrendszert ptettek, gy az esõ utn is hamar szraz talaj vrhatja a jtkosokat. Edzõplyk esetben nlunk mg hasznlnak salakplykat.
Szmos stadiont eleve csak futballra sznnak, gy ezeknl rgtn a plya szle utn kezdõdik a nzõtr. A plyk nagy rsze krl azonban ma is van futplya, mint pldul a Npstadionban, vagy a rmai Olimpiai Stadionban.
Br nem ktelezõ, kvnatos a vilgts azokban a stadionokban, ahol nemzetkzi mrkõzseket jtszanak. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
