Egy mérkõzés 90 percig, kétszer 45 percig tart, 10 – nemzetközi mérkõzésen 15 perces szünettel, – amely után térfélcsere következik a két csapat között. (Ifjúsági korúaknál 2x40 perc a játékidõ). A játékvezetõ hosszabbíthat sérülés, szándékos idõhúzás, esetleg szabadrúgások, 11-esek miatt álló játék esetén. Komolyabb nemzetközi mérkõzéseken ma már szinte mindennapos, hogy egy félidõ 48-50 percig is eltart. A mérvadó csakis a játékvezetõ órája, más hiteles idõmérés nem elfogadható. A FIFA és az UEFA rendelkezése értelmében a stadionban lévõ órákat nem lehet mérkõzés alatt elindítani. (A tv-közvetítések során a képernyõ sarkában megjelenik a nemhivatalos idõ).
Félbeszakított mérkõzés esetén annyi percet kell játszani, amennyi a hivatalos idõbõl még hátramaradt. Egy találkozó érvényes, ha annak kétharmadát, azaz 60 percet már lejátszottak a csapatok, ennek ellenére, a félbeszakadt mérkõzéseket manapság újra szokták játszani. Ha botrány, vagy az egyik csapat magatartása miatt vonul le egy csapat, rendszerint annak a csapatnak a javára írják 3-0-ás gólkülönbséggel a találkozót, amelyet vétlennek találtak az ügyben. A gyakorlat szerint a közönség viselkedése miatt félbeszakadt, vagy utólag megóvott meccseken a pályaválasztó bûnhõdik.
Az elmúlt évtizedekben többször felvetették: legyen a futballban is “tiszta játékidõ”, mint a kosárlabdában, de ezt nem fogadták el. |