A j�t�k eldurvul�s�t megakad�lyozand�, az elm�lt k�t �vtizedben t�bb m�dos�t�st hozott az Football International Association Board. Szigor�bban b�ntetik a kapus t�mad�s�t, a 11-es kierõszakol�s�t c�lz� mûes�seket (minimum s�rga lap), valamint az utols� emberk�nt elk�vetett szab�lytalans�gokat (piros lap).

S�rga lappal b�ntetik az idõt h�z� kapust, de azt is, aki vagy nem v�gzi el idõben a szabadr�g�st, vagy pedig nem engedi elv�gezni azt, azzal, hogy t�l k�zel �ll a labd�hoz. A j�t�kvezetõnek jog�ban �ll ak�r az eg�sz sorfalat s�rga lappal b�ntetni. A szab�lyok lehetõv� teszik, hogy az akci� folyamatoss�ga �rdek�ben a b�r� alkalmazzon elõnyszab�lyt, de az akci� v�gezt�vel s�rga, vagy piros lappal b�ntesse a v�tkest.

S�rga k�rtya j�r annak is, aki egy akci� lef�j�sa ut�n tov�bbmegy, esetleg a h�l�ba lõ, vagy messzire elr�gja a labd�t.

Ugyancsak a j�t�k folyamatoss�g�t c�lozza az az �j szab�ly, hogy a hazaad�sokat a kapus nem foghatja meg k�zzel, csak abban az esetben, ha fejjel j�tszott�k haza a v�dõk a labd�t. Bedob�ssal t�rt�nõ hazaad�sn�l sem �rhet hozz� k�zzel. Amennyiben m�gis megfogja, s�rga lap �s k�zvetett szabadr�g�s j�r. Amennyiben a kapus elhagyja a 16-os ter�let�t, �s utols� emberk�nt szab�lytalanul akad�lyozza az ellenf�l t�mad�s�t, ugyanazok a szankci�k vonatkoznak r�, mint a mezõnyj�t�kosokra.

Napjainkban m�r tilos g�l�r�mben kirohanni a p�ly�r�l �dv�z�lni a k�z�ns�get. Ez�rt is s�rga lap j�r. A j�t�kvezetõ ki�ll�thatja a kispadon �lõket besz�l�s, reklam�l�s miatt, ak�r j�t�kosr�l van sz�, ak�r csapatvezetõrõl, orvosr�l, gy�r�r�l.

Megszûntett�k a p�ly�n val� �pol�st. A s�r�lt j�t�kost ki kell vinni az alapvonalon t�lra, �s ott kezelni, mik�zben a j�t�k megy tov�bb. Az 1994-es vb-n kis terepj�r� �rkezett a s�r�lt j�t�kosok�rt, de a hord�gy minden�tt k�telezõ. Visszat�r�sre a j�t�kvezetõ ad enged�lyt.

A 11-es-v�d�sn�l viszont n�mik�pp enyh�lt a gyakorlat, b�r az alapszab�lyt nem m�dos�tott�k. A 70-es �vekben szok�ss� v�lt, hogy a kapusok felsõtest�k mozg�s�val “zavarj�k” a b�ntetõt r�g� j�t�kost. (A lengyel Tomaszewski volt az �tt�rõ). Ezt ma m�r nem f�jj�k le. Ezzel szemben az �t�letv�grehajt�n�l is jobban eln�zik, ha szinte teljesen lelass�tja nekifut�s�t.

Kupam�rkõz�seken, vb-m�rkõz�seken, ha 90 percig nem sz�letik d�nt�s, 2x15 perces hosszabb�t�s k�vetkezik, ut�na 11-esek. Mindk�t csapatb�l 5-5, a m�rkõz�s lef�j�sa pillanat�ban p�ly�n l�võ j�t�kos v�gez el egy-egy b�ntetõt, felv�ltva. Ha ekkor sem sz�letik d�nt�s, k�vetkeznek tov�bbi j�t�kosok, az elsõ hib�z�sig. Az 1994-es vil�gbajnoki c�m �gy dõlt el, amikor az olaszok r�sz�rõl R. Baggio kihagyta a b�ntetõt.

Sok�ig ellenezt�k, hogy a tv vagy video-felv�tel perd�ntõ legyen egy-egy szab�lytalans�g, vagy vit�s eset meg�t�l�s�ben. T�bb nemzeti gyakorlat (belga, n�met, olasz) ut�n a FIFA is elfogadta az ut�lagos �t�lkez�st. Elõsz�r az amerikai vb-n volt erre p�lda, amikor az olasz-spanyol m�rkõz�sen Tassotti bel�põj�t a b�r� nem vette �szre, de a visszaj�tsz�s egy�rtelmûen bizony�totta a sz�nd�koss�got. Az olasz v�dõt nyolc meccsrõl tiltott�k el.

Megsz�ntett�k az �r�kat a stadionokban, hogy ezzel is cs�kkents�k az idõh�z�sra ir�nyul� tev�kenys�get.

�jabb szab�lym�dos�t� javaslatokat is tettek az elm�lt �vekben, amelyekrõl m�g vit�k folynak. N�velni akarj�k a kapuk nagys�g�t, arra hivatkozva, hogy az ut�bbi �vtizedekben megnõtt a kapusok �tlagmagass�ga. Ism�t megsz�laltak a lesszab�ly elt�rl�s�nek h�vei. Javasolj�k tov�bb�, hogy a bedob�st a j�võben l�bbal is el lehessen v�gezni, de ezt sokan ellenzik, mert akkor tov�bb t�redezne a j�t�k – ugyanolyan elõj�t�k lenne itt, mint a szabadr�g�sokn�l. Felvetett�k a kos�rlabd�ban, valamint az amerikai j�ghokiban m�r bev�lt “hirtelen hal�l” m�dszer�t, a hosszabb�t�s, �s a 11-es r�g�sok helyett. Ebben az esetben a rendes j�t�kidõ ut�n az elsõ g�ll�võ csapat nyer. E javaslatok k�z�l ez ut�bbinak van a legnagyobb t�bora, lehet, hogy m�r az 1998-as, Franciaorsz�gban rendezendõ vb-n be is vezetik. Ezzel ugyanis megszûnne az a lehetõs�g, hogy egy esetleg gyeng�bb k�pess�gû, de j� fizikai kondici�ban l�võ csapat a hosszabb�t�sra j�tsszon, majd azt is kibekkelve b�zzon a b�ntetõk nagy bizonytalans�g�ban. 1990-ben az argent�nok �gy jutottak el a d�ntõig, k�t m�rkõz�st is 11-esekkel nyertek meg.

Az International Football Association Board legfrissebb, 1995 nyar�n hozott rendeletei: les az is, ha egy kor�bban t�tlen lesen l�võ j�t�kos a kipattan� labd�t �rt�kes�ti. Elt�r�lt�k a k�l�nbs�get a sz�nd�kos �s a v�tlen szab�lytalans�g k�z�tt. Kiv�ve a kezez�st: ha valaki v�tlen�l kezez a 16-oson bel�l, csak s�rga lap �s 11-es j�r �rte, ki�ll�t�s nem. Ugyanakkor a j�võben ki�ll�t�s j�r g�lhelyzetben l�võ j�t�kos akaszt�s��rt, buktat�s��rt, visszah�z�s��rt akkor is, ha a v�tkes a szab�lytalans�got nem utols� emberk�nt k�vette el.

Egy �j szab�ly kimondja: a j�t�kvezetõ �s a partjelzõk, valamint a tartal�k-j�t�kvezetõ nem felelõs a j�t�kosok, vagy a n�zõk s�r�l�s��rt a m�rkõz�s idõtartama alatt. Ezzel pr�b�lj�k levenni a b�r�kr�l azt a terhet, amelyet az indulatok elszabadul�sa a p�ly�n, vagy a trib�n�n jelenthet. (M�s k�rd�s, hogy egy indiszpon�lt, vagy gyengekezû j�t�kvezetõ k�zvetve oka lehet s�r�l�snek, vagy balesetnek, ha p�ld�ul hagyja a durv�skod�st, vagy n�zõt�ri botr�ny eset�n nem f�jja le a meccset).

Szigor�an bûntetik ma m�r, ha a j�t�kosok “besz�lnek”: tilos p�ld�ul a “hagyd” felki�lt�s, ezzel ugyanis el�g sokszor vissza�ltek – egy csat�r elki�ltotta mag�t, �s a v�dõ azt hitte, a kapusa sz�l. A tilalom megker�l�s�re m�r titkos jelszavakat dolgoztak ki egyes orsz�gokban: a n�metek “le�t” ki�ltanak – erre nincsen tilalom. Magyar p�ly�kon a “sajt” d�vik m�r a kicsikn�l is.